Százlevelű rózsa
Százlevelű rózsa | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
Rosa x centifolia L. | ||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Százlevelű rózsa témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Százlevelű rózsa témájú médiaállományokat és Százlevelű rózsa témájú kategóriát. |
A százlevelű rózsa, káposztarózsa, Provence-i rózsa,[1] százszirmú rózsa[2] (Rosa x centifolia) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a rózsafélék (Rosaceae) tartozó faj.
Többszörös hibrid faj (illetve fajtacsoport), a R. gallica x R. canina x R. moschata fajok lehetnek a szülői. Hazája a Kaukázus keleti része.
Többek között ide sorolják az erősen mirigyes szárú rózsaszín virágú moharózsát ('Muscosa'), valamint a pirosan nyíló burgundi rózsát ('Parviflora)'.
Megjelenése
[szerkesztés]1-2 méter magasra növő cserje, melynek hajtásai és tüskézete változó. Páratlanul szárnyas levelei a hajtásokon szórtan találhatók. Virágaik nagyok, tömveteltek, illatosak, a hajtásokon többesével helyezkednek el, fehér, rózsaszín vagy piros színűek. Virágzásuk ideje május-július.
Felhasznált részek, drogok: a sziromlevél (Rosae flos) és a belőle hideg úton, ún. enfleurage eljárással kinyert illóolaj (Rosae aetheroleum).
Főbb hatóanyagok
[szerkesztés]Cserzőanyagok, flavonoidok, antocián-vegyületek, illóolaj (geraniol, citronellol és nerol fő alkotórészekkel), viaszszerű és egyéb anyagok.
Főbb hatások
[szerkesztés]A szirmoké összehúzó, antibakteriális, gyulladáscsökkentő és a sebek gyógyulását elősegítő; az illóolajoké antimikrobiális és hangulatjavító.
Előfordulása növényértékelő monográfiában
[szerkesztés]E-monográfia (a százlevelű és a parlagi rózsa — R. gallica L. - virágai — 1990).
Gyógyászati és kozmetikai felhasználása
[szerkesztés]A szirmot forrázatok, főzetek, alkoholtartalmú kivonatok és gyógymézek formájában fertőzéses eredetű hasmenés, szájüreg- és garatgyulladás, illetve szájfertőzések kezelésére, valamint bőrbántalmak kezelésére és kozmetikai készítmények alkotórészeként; az illóolajat kozmetikai készítmények (krémek, testápolók, fürdőkészítmények) alkotórészeként és parfümök illatösszetevőjeként használják fel. Alkoholos kivonata kiváló napégés elleni szer, fontos összetevője az IRIX Spray-nek, amely kisebb égési balesetek (forrázás, forró tárgy okozta sérülések, napégés, rovarcsípés okozta bőrvörösödés és felhólyagzás), valamint kisebb horzsolások kezelésére alkalmas. A Naksol ugyanezen termék gyógyszertári változata.[3] Feltalálója a Tolna vármegyei Nak községben született, Dél-Amerikába kivándorolt, majd onnan Magyarországra 1964-ben visszatelepült Széles Lajos volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Dendrologia
- ↑ Tóth Imre: Lomblevelű díszfák, díszcserjék kézikönyve. Rajz: Bódi Katalin, fotó: Honfi Péter, lektorálta: Kósa Géza. Budapest: Tarkavirág. 2012. 524–525. o. ISBN 978-963-08-4345-4
- ↑ Naksol spray Archiválva 2018. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben az Internetpatika.hu oldalán
Források
[szerkesztés]- www.patikamagazin.hu
- ↑ Dendrologia: Kertészeti Dendrológia (Szerk: Dr. Schmidt Gábor) KEÉ Házinyomdája 1991.